Olyat tudunk, amit mások nem – Kézművesvásár a gödörben

A XVI. Szatmárnémeti Városnapok nem csak a zenéről, a táncról és a sörözésről szólnak: a Coposu sétány és a „gödör" Erdély, Románia és Magyarország minden tájáról jött kézműveseknek és portékáiknak adott otthont. Az érdeklődők megcsodálhatták az üvegműves mesterségét és betekintést nyerhettek a fazekasság rejtelmeibe is.

A kézművesvásárt Liviu Marta, a Megyei Múzeum Igazgatója nyitotta meg, aki megköszönte Ilyés Gyula polgármesternek, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a hagyományőrzésnek. „Sokadjára vagyunk Szatmárnémetiben és nagyon jó dolog, hogy itt sikerül pénzt elkülöníteni arra, amire az ország kormányának nem sikerül: a néphagyományok megőrzésére", jelentette egy ki Olténiából érkezett népdalénekes. „MI olyat tudunk, akit mások már nem. A népművészet mindig is hatalmas érték, legyen az román, vagy magyar", mondta a Mátészalkáról érkezett kézművesek közé tartozó idős bácsi.

Rövid kétnyelvű megnyitójában Ilyés megköszönte a kézműveseknek, hogy immár kilencedik évben is eljöttek Szatmárnémetibe. „Ez azt jelenti, hogy a szatmáriak értékelik a kézműves hagyományokat, a kézművesek pedig jól érzik magukat nálunk. Az ilyen eseményeken találkozik a szakma, a közönség és a kereskedelem, ám ennél sokkal fontosabb a hagyományőrzés ", fogalmazott a polgármester.

A megnyitót követően Szőcs Péter városi tanácsos-jelölt, egyben a megyei múzeum aligazgatója vezette körbe Ilyést és mutatta be neki a különböző tájegységek jellegzetes népművészeti motívumait. Később befutott Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is, akinek a figyelmét leginkább a fafaragás kötötte le, miközben Szatmárnémeti első embere a bogdándi túrós lángossal csillapította éhségét, nem győzvén azt dicsérni.

A fentebb említett kulináris specifikum mellett szintén nagy érdeklődést váltott ki az a dési férfi, aki helyben készítette szebbnél szebb fazekassági termékeket. Méghozzá lábbal meghajtott koronggal. „Ez az egész szerkezet összesen vagy hetven kiló. Azért is forog olyan sokat a korong azt követően, hogy már nem hajtom lábbal, mert a nagy tehetetlenségi erő hajtja tovább", magyarázta a Szatmár.ro-nak. Elmondta továbbá, hogy egy évtizede foglalkozik fazekassággal, főleg azt követően, hogy munkahely nélkül maradt: „Kézműves családból származom, szeretek ezzel foglalkozni, ám nagyon szűkösen lehet belőle megélni".

A Coposu sétányon egy Maros megyei férfi üveget hajlít közben, az üvegrudacskákat helybe forrósítja. Odébb másik fiatalember pillanatok alatt készít portrét annak, aki befizet. Néhány méterrel arrébb fakürtök, másutt fafaragások - mindenki talál tehát érdekességet a kézművesvásáron - amennyiben érdekli a népművészet.